Az Autonómia TV elleni cikket közölt a lap: „Húsvétra az urbi et orbi mellé nem kaptunk tehát Autonómiát, csak nyilatkozatokat, ismertetőket.” Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke szerint nem valószínű, hogy bekerül az Autonómia az alapcsomagba. Éppen ő tette fel a kérdést: Mit tett a Duna az elmúlt években a kábelrendszerbe való jutásért? /B. D.: A láthatatlan Autonómia. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./
2006. április 25.
Ha egy új tévéadót Autonómia csatornának keresztelnek, nem biztos, hogy ennek bármi köze is van az autonómiánkhoz. Irházi János, a lap munkatársa úgy látja, a Duna tévé új mellékcsatornája nem más, mint Gyurcsányék választásokra időzített könyöradománya. Áthajították a határokon, s most elvárják, vörösre tapsolják a tenyerüket örömükben, amiért szívükön viselik az autonómia ügyét. Maga Balogh Júlia, az Autonómia csatorna főigazgatója sem hiszi, hogy egy előkészítetlen erdélyi tévé helyett ezzel az autonómia ügyét előbbre tolják. A kábelszolgáltatók alapcsomagjában az új adóra nincs hely, erre Gáspárik Attila, a médiafelügyelet alelnöke is figyelmeztetett. És átfutva az első két hét műsorkínálatát, tovább erősödött az újságíróban a meggyőződés, hogy az Autonómia csatorna csupán egy elfuserált, MSZP propaganda-fogás. Az igazi megoldás az önálló erdélyi tévécsatorna lenne. /Irházi János: Bedobtak a csatornába. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./
2006. július 11.
Július 10-én tartották Tusnádfürdőn a Duna TV és az Új Magyar Szó közönségtalálkozóját. Cselényi László, a Duna TV elnöke elmondta, az idén húsvétkor indult új adó, a Duna 2 Autonómia-csatorna ideális eszköz az Európában létező autonómiamodellek bemutatására. Cseke Péter Tamás az ÚMSZ szerkesztője az írott sajtó természetéből adódó szerényebb eszközöket „ajánlotta” fel: az önrendelkezés politikai vetületeivel kapcsolatos korrekt tájékoztatást, valamint a véleményformálás lehetőségét a napilap publicisztika rovatában megjelenő írások révén. Egy tévénéző a Duna TV által olykor szegényesnek láttatott vidéki életmódot kifogásolta, kérte a fejlődés ezzel egyenrangú bemutatását is. Az ÚMSZ-ben viszont a regionális jellegű hírek nyomatékosabb megjelenítését fogadná szívesen egy újságolvasó. /Egy „Kosárban” a Duna TV és az ÚMSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2006. július 11.
Július 10-én tartották Tusnádfürdőn a Duna TV és az Új Magyar Szó közönségtalálkozóját. Cselényi László, a Duna TV elnöke elmondta, az idén húsvétkor indult új adó, a Duna 2 Autonómia-csatorna ideális eszköz az Európában létező autonómiamodellek bemutatására. Cseke Péter Tamás az ÚMSZ szerkesztője az írott sajtó természetéből adódó szerényebb eszközöket „ajánlotta” fel: az önrendelkezés politikai vetületeivel kapcsolatos korrekt tájékoztatást, valamint a véleményformálás lehetőségét a napilap publicisztika rovatában megjelenő írások révén. Egy tévénéző a Duna TV által olykor szegényesnek láttatott vidéki életmódot kifogásolta, kérte a fejlődés ezzel egyenrangú bemutatását is. Az ÚMSZ-ben viszont a regionális jellegű hírek nyomatékosabb megjelenítését fogadná szívesen egy újságolvasó. /Egy „Kosárban” a Duna TV és az ÚMSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2006. október 10.
A lakosság kérésének eleget téve ettől a héttől magyar szinkronizált televízióadásokat is sugároz a sepsiszentgyörgyi RCS kábelszolgáltató. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ ugyanis 1385 aláírást gyűjtött össze az adók magyar szinkronnal való sugárzásáért. Az aláírók az Autonómia Tv programra tűzését is kérték a szolgáltatótól. Pete István, az RCS kábelszolgáltató helyi igazgatója elmondta, első lépésben úgy oldották meg a gondot, hogy a Hallmark, Eurosport és a Cartoon Network csatornákat két, különböző nyelvű hangsáv kíséri. Ígéretet tettek: a közeljövőben műsorra tűzik az Autonómia Tv-t és a National Geographic szinkronizált változatát is. /Magyar szinkronos tévécsatornák a lakosság kérésére. Sepsiszentgyörgy. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./
2006. december 6.
Eredményes volt a sepsiszentgyörgyi kábeltelevízió-előfizetők aláírásgyűjtési akciója, az RDS-RCS szolgáltató műsorra tűzte a Duna TV Autonómia nevű csatornáját – tájékoztatott Tóth Birtalan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke, elégedetten nyugtázva, hogy a Romániai Magyar Cserkész Szövetséggel, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetével és a Reménység nyugdíjas klubbal közösen összegyűjtött 1385 aláírást a kábelszolgáltató nem hagyta figyelmen kívül. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2006. december 6.
Eredményes volt a sepsiszentgyörgyi kábeltelevízió-előfizetők aláírásgyűjtési akciója, az RDS-RCS szolgáltató műsorra tűzte a Duna TV Autonómia nevű csatornáját – tájékoztatott Tóth Birtalan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke, elégedetten nyugtázva, hogy a Romániai Magyar Cserkész Szövetséggel, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetével és a Reménység nyugdíjas klubbal közösen összegyűjtött 1385 aláírást a kábelszolgáltató nem hagyta figyelmen kívül. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2009. május 13.
Keserűség vett erőt rajta, mikor a Duna-Autonómia tv csatorna műsorán utcai interjúsorozatot látta, írta Szász István Tas. Jóarcú és kitűnően öltözött magyar ifjak sokasága nézett csodálkozva a kérdezőre, amikor arról faggatták: hol élnek Magyarországon kívül magyarok? A következő kérdés, amely arra vonatkozott, hogy mi is Trianon, láthatóan jobban elbizonytalanította az interjúalanyokat. Aztán az oktatásra és a tankönyvekre terelődött a szó. Kiderült, hogy van irodalomtankönyv határon túli magyar írók nélkül, és van Petőfi utazásairól szóló tananyag, melyben az utak a trianoni határig követhetőek. Mindez Magyarországon történik! 2004. december 5. „kovácsai” sokkal tájékozottabbak a valós helyzetről. Jobban ismerik a maguk nevelte magyart. Nem véletlen a híres jelszavuk: merjünk kicsik lenni. Egy Petrás Mária kiállításon egy értelmiségi hölgy beismerte: ő bizony „ezekről az erdélyi csángó dolgokról” 1989-ig nem is tudott, mert nem tanulták. Mi sem tanultuk, sőt beszélni sem volt tanácsos ilyenekről. Mégis tudjuk, jegyzete meg az erdélyi származású cikkíró. Erdély megannyi eltűnt nemzet temetője s újabbak befogadója, felnevelője. Történetét mítoszok lengik be. Itt ringott az európai tolerancia bölcsője. Ma, amikor a szomszédokat is alig ismerő magyar saját véreinek szétszórattatását lenéző belenyugvással nyugtázza, ki teszi meg azt, hogy a nagy nyilvánosság előtt a térképre aggassza a nagyjainkat jelképező színes gombostűfejeket? László Dezső írta 1930-ban, az Erdélyi Ifjak című lapban: nem erdélyi gondolat van, hanem erdélyi szellem. /Szász István Tas: Az erdélyi gondolatról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 13./
